Hogy pontosan mit akar és hová tart, ő sem nagyon tudja, ha pedig nincs válasza a kérdésekre, csak annyit mond, hogy szelaví. A nagy olasz filmmágus, Federico Fellini álmodta meg alakját először a Cabiria éjszakáiban, aztán Bob Fosse költöztette át a hatvanas évek New Yorkjába, mint Sweet Charity-t, Neil Simon segítségével.
Neve annyit jelent: szívjóság. Istenien énekel és táncol, jobbnál jobb dalokat, és elképesztő alakok veszik körül. És tényleg nagyon lehet őt szeretni. Hogy mégis miért talál olyan nehezen a párjára?

Neil Simon-Cy Coleman-Dorothy Fields: Sweet Charity

rendező: Pelsőczy Réka

Federico Fellini–Enn io Flaiano–Tullio Pinelli: Cabiria éjszakái címû forgatókönyve alapján Fordította: Zöldi Gergely

Előadások:

Előadások:

Szeretnénk meginvitálni Önt és kedves barátait egy felejthetetlen zenei, gasztronómiai és turisztikai élményre, az EXKLUZÍV OPERETTHAJÓRA.

A hangulatos hajóúton a Magyar Állami Operaház kiváló énekes, hangszeres és táncművészei gondoskodnak az Ön szórakozásáról, felvonultatva az opera, az operett, az olasz, spanyol dal és a musicalirodalom gyöngyszemeit eredeti nyelveken valamint bravúros klasszikus, sztepptáncokat, hastáncot és magyar folklórtáncokat látványos jelmezekben.

ÚJDONSÁGOK!!!
* Légkondicionált nézőtér, 250 négyzetméteres tetőterasz, az előadások után tánclehetőség.

* Megújult svédasztalos menüvel várjuk Vendégeinket az új indulási helyről a Vigadó tér 9. kikötőből (Március 15. térnél).

* Magyar, angol, német nyelvű idegenvezetés

A rendezvény garantált és időjárástól független, valamint igény szerint az év bármely napján csoportok részére megrendelhető.

Ár:
vacsorával, műsorral, sétahajózással:
felnőtteknek vacsorával, 2 órás városnéző sétahajózással, műsorral:12.800 Ft/fő
gyermekeknek vacsorával (5-12 éves kor között): 8.700 Ft/fő

étkezés nélkül csak műsorral, sétahajózással :
felnőtteknek vacsora nélkül (2 órás városnéző sétahajózás, műsor): 8.700 Ft/fő
gyermekeknek vacsora nélkül (5-12 éves kor között): 6.000 Ft/fő

"Zenés" városnéző sétahajózás
A hajó elkülönített, 250 négyzetméteres tetőteraszán az Operetthajó előadásai alatt lehetőséget biztosítunk Vendégeink számára 2 órás "Zenés" városnéző sétahajózásra is. Ára: Felnőtteknek 4.000 Ft/fő, gyermekeknek 4.000 Ft/fő.

Előadások:

A Queen 1986-os népstadioni koncertjét követő fogadáson a LézerSzínház egy húszperces lézerprogrammal lepte meg a zenekart. E programban néhány - a színház repertoárjában már korábban feldolgozott - Queen felvétel és ez alkalomra készített lézer-klip volt látható. A sikeres bemutató után a zenekar tagjainak bíztatására ezen a fogadáson született meg egy önálló Queen műsor elkészítésének terve. Több éves előkészület után Freddie Mercury halálát követően, 1992-ben mutatta be a LézerSzínház Queen című emlékműsorát. Ebben a műsorban mindaz megtalálható, amiért a Queen - a \'80-as éveket meghatározó - fogalommá vált. A digitális szerkesztés lehetőségeit kihasználva több mint hétórányi felvétel felhasználásával készült a majdnem egy órás Queen esszencia. Ez a lézer-show - nemcsak tisztelgés a \'80-as évek egyik legkiemelkedőbb előadója előtt, de magával ragadó sodrásával egy varázslatos világba röpíti az előadás résztvevőit, ahol a zeneformákká alakul és elbűvölő hangon képesek megszólalni a fények.

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedűs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Zene: Queen
Zenei rendező: Papp Tibor
Animáció: Dorcsinecz János , Fujkin István , Vágó Zoltán

Előadások:

Előadások:

Horgas Eszter koncertje

közreműködik a Horgas Band

Előadások:

Koncert kezdő, haladó és megszállott operarajongóknak

szereplők:
Fodor Beatrix,
Hábetler András,
Szvétek László és
Wiedemann Bernadett

Előadások:

Előadások:

A Michael Cretu által a '90-es évek elején megálmodott zenei világban fényrácsok erdejéből elővillanó örvénylő szikrák milliói hömpölygő folyammá dagadva árasztják el a csillagos égboltot. Ezernyi hajszálvonalból szőtt rubin-piros pókhaló keveredik ibolyakék és smaragd-zöld színekben ragyogó pontok halmazával. Sűrűn változó formák úsznak. forognak egymásba. penge-fénycsóvák hasítanak a térbe. sziporkázó csillagok lebegnek a levegőben. Mintha egy démon életre keltette volna egy absztrakt kiállítás képeit. ahol a festő csak tiszta, keveretlen színekkel, mikroszkopikus vonalakból alkotott művei új életet kezdve kiléptek a rámákból, hogy elfoglaljanak egy új, kézzel megfoghatatlan dimenziót.
Lefesthető a zene? Megzenésíthető a fény? A művészet fantáziavilágában ezer különböző módon mindig is igen volt a válasz a kérdésre. A lézerfény új ecset, festék és forma, amivel néhányan ismét megkísérlik a bizonyítást, a látható hangok és a hallgatható képek paradoxonának feloldozását.

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedűs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Zene: Michael Cretu
Zenei rendező: Dara Viktor

Előadások:

Előadások:

Előadások:

Berlinben - a "fal" leomlásakor - a Pink Floyd legendás felvétele a "The Wall" volt a történelemi események kísérőzenéje. Az ezt követő koncertkörút alatt sokszázezren élvezhették a sokadik feltámadást. Az elementáris erejű zene sok ezer wattos erosítők és fantasztikus színpadi látvány segítségével ejtette ámulatba a koncertek látogatóit. A diadalút, azóta is tart. A Pink Floyd koncertek misztikus szeánszra emlékeztetnek, ahol százezrek várják a megváltást, ami be is következik újra meg újra. A LézerSzínház még 1986-ban mutatta be Pink Floyd műsorát. Az, azóta több mint 500-szor játszott lézer-fénykoncert a színház egyik legsikeresebb előadása. A siker titka a lézerek és a zene tökéletes harmóniáján alapszik. A zene nem "élő", de hatása a nagy koncertekéhez mérhető. A lézer-show a planetárium csillagokkal teli égboltja alatt elénk varázsolja a Pink Floyd univerzum különös világát, ahol a "Meddle", az "Umaguma", az "Animals", a "Dark Side Of The Moon" és a legendás "The Wall" legjobb dalai láthatók.

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedűs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Nagy János , Pataki István , Rakoncza Péter
Zene: Pink Floyd
Zenei rendező: Papp Tibor
Animáció: Dorcsinecz János , Fujkin István , Vágó Zoltán

Előadások:

Kora legnépszerűbb regényírójává tette, s a világhírt is meghozta a Rebecca Daphne du Maurier számára. Valódi sikertörténet született 1938-ban, a szakértők igazi mesterműnek tartják a könyvet, s alighanem igazuk van, hiszen a sztori a XXI. században is izgalmas. A rengeteg sikerkönyvet jegyző szerző több műve élt tovább a filmvásznon, például a Jamaica Inn, a Madarak és az Oscar-díjas Rebecca, melyet itthon A Manderley-ház asszonya címmel ismertek meg a nézők Alfred Hitchcock rendezésében.

A történetet a musicalben is a főszereplő naiv fiatal nő, "Én" elmesélésében ismerhetjük meg. Egy Côte d'Azur-i szállodában ismerkedik meg Lord Maxim de Winterrel, akinek felesége, Rebecca rejtélyes módon vesztette életét. Gyors udvarlás után ő lesz a második Mrs. De Winter, és férjével annak vidéki otthonába, a legendás Manderley-be költözik, mely az első pillanattól rideg és barátságtalan számára. Ráadásul nyomasztóan nehezedik rá az első Mrs. De Winter emléke, aki a ház minden tárgyában, szegletében, főképp Mrs. Danvers, a házvezetőnő gondolataiban folyamatosan jelen van. Az új úrnő úgy érzi, hogy Mrs. Danvers minden lépését figyeli, és állandó gyanakvással, rosszindulattal veszi körül. Férje, Maxim is egyre megközelíthetetlenebbnek tűnik számára sötét emlékekkel teli otthonában. A helyzet még tovább romlik, amikor megtalálják a vízbefúlt Rebecca holttestét, és újból vizsgálni kezdik az asszony halálának körülményeit…

Régi terve vált valóra a Kunze-Lévay párosnak, amikor du Maurier izgalmas, már-már krimiszerű regényét zenés színpadra vihették. A rejtélyes meséből a librettót eredetileg angolul írta Michael Kunze, s Londonban tervezték bemutatni a művet, amelynek premierjére végül a Vereinigte Bühnen Wien produkciójában került sor Bécsben - s ezzel a Raimund Theaterben egy két évig tartó sikerszéria indult el, mely reményeink szerint most a Budapesti Operettszínházban is folytatódik.
 

Közreműködik:
A Musical Együttes
A Színház Zenekara
Bakos Vera, Fa Géza, Kapeller Anasztázia, Marton Lajos, Meszter Ervin, Szabó Barna

Szerzők
Zeneszerző: Sylvester Lévay
Szövegíró: Michael Kunze
Magyar szöveg: Müller Péter Sziámi
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Alkotók és stáb
Karmester-zenei vezető: Makláry László
Karmester: Bolba Tamás
Karmester: Balassa Krisztián
Karigazgató: Kéringer László
Koreográfus-asszisztens: Mirtse Réka
Koreográfus-asszisztens: Szűts Rita
Rendezőasszisztens: Angyal Márta
A rendező munkatársa: Bori Tamás
Játékmester: Rogács László
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Tihanyi Ákos
Rendező: Béres Attila

Előadások:

Előadások:

Gyuszi bácsi és Imike történetének zenés változata a színházak után most szenzációs szereplőgárdával országjárásra indul. Tizenhat város sportcsarnokában, arénájában csendülnek fel majd Dés László dalai, és megaláztatások, kudarcok után ismét győz Gyuszi bácsi. És vele győzünk mindannyian.

„Ugye tudtad, így nem érhet véget, csak hosszú volt ez az ősz….”
„Legyen úgy, legyen úgy” – énekli majd Gyuszi bácsi, és vele a többi megalázott és megszomorított hatvanas évekbeli kisember az őszi turnén mintegy 50.000 nézőnek. Többek között olyan színészek vállalkoztak eme színházi társasutazásra Koltai Róbert mellett, mint Hernádi Judit, Lukáts Andor, Esztergályos Cecília, Vándor Éva, Pikali Gerda, Debreczeny Csaba, Spindler Béla, Egri Márta, Kertész Péter és sokan mások a színházi világ élvonalából. Imi szerepében, a kiemelkedően tehetséges negyedéves színművészetis, Tasnádi Bence tűnik fel A turné 2010. szeptember 4-én stílszerűen a budapesti Kincsem Parkból rajtol, és október 10-én, 16 előadás után fut be a célba.
Többek között: Szeged, Pécs,Sopron,Szombathely,Veszprém,Győr,Miskolc,Nyíregyháza,Dabas,Kaposvár,Debrecen, sportcsarnokaiban találkozik majd a közönséggel.

„Nagy lesz az út / De mi ugye mégse várunk. / A vonatunk / Neki lódul, újra száguld...”

Mi volt a siker titka? A remény dala? Vagy a történet üzenete? Az, hogy törjön ránk bármi vész, pusztító horda, hamis cézárhad, vagy belső békétlenség, mi sose halunk meg? Vajon ez a nemzeti szlogen?...
A közel húsz évvel ezelőtti film- és zenei siker után, a szerzőkön kívül olyan alkotók, művészek segítik színpadra a zenés változatot, mint Rácz László (producer), Szőke István (művészeti tanácsadó), Húros Annamária (díszlet és jelmez) Kerényi József (díszlet), Seres Attila (koreográfus), és Vona Károly (színpad és fénytechnika).

„Elindulunk, elindulunk / Az éjbe megy a vonatunk. / Egy utazás az életünk. / Azt mondtad, hát megint megyünk…”
 

Gyuszi bácsi: Koltai Róbert
Imi: Tasnádi Bence
Anya: Vándor Éva
Apa: Kertész Péter
Boldi: Spindler Béla
Nusika: Pikali Gerda
Teréz: Hernádi Judit, Egri Márta
Deutsch néni: Esztergályos Cecília
Deutsch bácsi: Lukáts Andor
Irma/kendőárus/nő a lovin: Kocsis Judit
Pimpi, Balogh2: Földi László
Vasutas,zöldséges: Király Adrián
Pucus: Debreczeny Csaba
Simula/pap: Oberfrank Pál
Piac ellenőr/büfés/titkos rendőr: Ömböli Pál
Lóversenyrajongó, Dönci a fakanalas: Makrai Pál
Nyerő férfi a lovin,Orvos,Klein Dezső: Krizsik Alfonz
Ancika/kosaras a piacon,nő1 az utcán: Vertig Tímea
Évike/lány a piacon: Csépai Eszter
Béla a zongorista: Szirtes Balázs
Ica: Tóth Krisztina
Asszony a piacon/lóversenyen,buliba,asszony2: Gyebnár Csekka
Férfi a lovin, árus a piacon: Máté Krisztián
Berta néni a piacon: Várady Mária
Rendőr: Bácskai János
Asszony a piacon,buliban: Fejes Rita, Rumanoczky Anett, Bokor Noémi, Székely Csilla
Táncosok: Bedics Richárd, Adamovics Ferenc, Németi Roland, Gyimesi Petra,Horváth Adrienn, Kovács Nikoletta, Bánfai Réka

Előadások:

Minden ami szép, minden ami izgalmas egyetlen műsorban, egyetlen órában. 49 korábbi előadás emlékezetes pillanataiból állt össze a LézerSzínház "Best off..." című
válogatás műsora. A planetárium fényművészeinek hitvallása egyszerű: - Szeretjük ami szép és egyszerűen nem bírjuk ki, hogy ezt ne mutassuk meg másoknak is!

25 év A LézerSzínház legelső premierjét az "Űroperát", 1980. áprilisában mutatatta be a népligeti Planetáriumban. Az elmúlt 25 évben bemutatott 49 fényjátékot közel 700 ezer
néző láthatta. A LézerSzínház - mindmáig az európai kontinens egyetlen állandó fényszínháza - 1983-tól folyamatosan működik Budapesten. A társulat rendszeresen tart bemutatókat külföldön is, ahol nagyméretű tömegrendezvényeken, sokezres
nézősereg előtt mutatják be programjukat. Az elmúlt évtizedben a legtöbb hazai nagyvárosunk is találkozhatott a LézerSzínház "varázslatos fényeivel".

A LézerSzínházat a technikai művészetek iránt érdeklődő fiatal művészek és műszakiak alapították. 25 év alatt több generáció nőtt fel ebben az alkotóközösségben.
Sokan közülük önállóan, vagy más közösségben azóta is lézerfény bűvöletében élnek. 25 évvel ezelőtt egy műfaj született. Most - a hagyományteremtés szándékával - szeretnék
egybe gyűjteni azokat az alkotókat és közösségeket, akik fény-művészet különféle területein hasonló célokat követve hoznak létre látványos programokat.

Forgatókönyvíró: Hegedüs György
Rendező: Hegedüs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Animáció: Hadházy Kata , Dorcsinecz János , Fujkin István , Vágó Zoltán
Zenei rendező: Dara Viktor

Előadások:

Smaragdzöld lézerfényből szőtt pókhálót rubinvörös fénycsóvák szabdalnak áttetsző fátyollá, amin pulzáló sokszögek őrült táncukat lejtik szaladgáló színes fénypászmák ezrei között, majd egy száguldó fényörvény közepén tűznélküli tűzijáték robbanásai koronázzák meg a fényzene születésének estéről estére ismétlődő fantasztikus ünnepét. A kozmikus zene egyik feltalálója Jean-Michel Jarre majd minden évben megrendezi a maga fantasztikus multimédia show-ját ahol városokat borít lángba elképesztő tűzijátékkal, felhőkarcolókra rajzol lézerrel, óriás vetítőkkel. Mindent megkísérel, hogy láthatóvá tegye a zene segítségével teremtett világát, amely egyszerű, tiszta és emberközpontú. Az "Oxigene", a "Magnetic Fields" és az "Equinox" megteremti a Jarre féle világegyetemet, a Laurie Anderson-nal közösen készített "Zoolook" album mintegy benépesíti azt. A LézerSzínház sajátos eszközeivel "fordítja le" Jarre üzenetét. Ezen az előadáson kizárólag a lézer-fény ecsetjével festett - a zene hangulatának tükörképeként változó - rajzolatok töltik be a Planetárium csillagfényes kupoláját. A fantasztikus fények birodalmában tett látogatás a világmindenség más dimenzióiban történő barangolás élményével ajándékozza meg az előadások látogatóit.

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedüs György
Zene: Jean-Michel Jarre
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Zenei rendező: Papp Tibor
Animáció: Fujkin István , Vágó Zoltán

Előadások:

A Carmina Burana közel 2000 diaképet tartalmazó multivíziós-show. E műsor sajátos magyarázatot próbál adni az emberiséget eredendően mozgásban tartó legfőbb erők eredetére. A Carmina Buránának sem szüzséje, sem semmiféle története nincs. Éppen ezért alkalmas az oratóriumszerű megszólaltatásra. A mű szövegét a szerző XIII-XIV. századbeli diákdalokból állította össze. A latin és ónémet versszövegek a szerelmet, a természet szépségeit, a bor örömeit és általában a szabad életet dicsőítik. A vágy, az erőszak és a miszticizmus sokszöge körül kavarog ennek az órának története. A zenével szinkron lézer-rajzok és a 360 fokos panoráma multivíziós vetítés rendkívül intenzív vizuális impulzusok sokaságával a megfigyelés tudatosságának feladására készteti az előadás nézőjét. Ezt segítik Carl Orff stílusának legjellemzőbb elemei a motívumok-, az egyszerű hangok ismétlései, a jellegzetes ritmusfordulatok ismétlése, amelyek a \'90-es évekre zenei mindennapjaink eszközeivé váltak. Carl Orff nagyívű oratóriuma remek lehetőséget ad June Anderson, Philip Creech és Bernd Weikl kiváló énekesi kvalitásainak bemutatására. De a szólistákkal egyenértékű a Chicago Symphony kórusa, a Chicago Glen Ellyn gyermekkórus, valamint a Chicago-i Szimfonikusok Nagyzenekara James Levine karmester irányításával.

Zeneszerző: Carl Orff
Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedűs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Animáció: Fujkin István

Előadások:

Előadások:

Az őrült nőkkel többször is találkozhatott már a kedves közönség. Láthatta őket bohózatban, musicalban, francia és amerikai filmen egyaránt. Fergeteges történetük örök és megunhatatlan. Egy "furcsa pár", Georges és Albin megszokottan őrült életébe hirtelen betőr az igazi őrület. Georges balkézről született fia ugyanis házasodni készül. Manyasszonya szülei azonban a "másik" világból érkeznek. És Barchet képviselőjelölt úr, a nem toleráns fajtából való, aki programjában éppen az erkölcsi eltévelyedések felszámolását ígéri. Az Őrült Nők nevű mulató környékén elszabadul a pokol és megindul a fergeteges komédia...

Szereposztás
Georges, az Őrült Nők Ketrece tulajdonosa - Kerekes József
Albin, színésznő - Cseke Péter
Barchet, képviselő - Makay Sándor
Barchet asszony, a felesége - Lehoczky Zsuzsanna
Mauriel, a lányuk - Gergely Erika
Laurent, Georges fia - Lénárt Gábor
Jakab, szobalány - Kassay Károly
Mercedes, táncosnő - Tölgyesi Zoltán
Simone, Georges volt felesége - Tallós Rita
Hentes - Németh László
Zorba, újságíró - Major Róbert
Francis, rendező - Poós Balázs

Díszlet: É. Kiss Piroska
Jelmez: Torday Hajnal, Dudás Zsuzsanna
Ruha: Noszlopy Irén
Játékmester: Cseke Péter
Hang: Hutter, Rinczi
Fény: Hutter, Rinczi

Író: Jean Poiret
Fordító: Hársing Lajos
Rendező: Karinthy Márton

Előadások:

Előadások:

London nagyhírű operaháza előtt, az elegáns közönségnek árul virágot Eliza. Álmai hasonlóak a többi magafajta leányéhoz: meleg szoba, puha ágy, finom ennivaló, s no meg valaki, aki szereti. De még ezek az egyszerűnek tűnő vágyak se látszanak megvalósíthatónak.
A véletlen azonban beleszól Eliza életébe. A "bogaras", nyelvjárásokkal foglalkozó kutató professzor, Higgins meggyőződése szerint ugyanis a szép, pontos beszéd a kulcsa a társadalmi felemelkedésnek, s egy virágárus leányból is lehet hercegnőt nevelni. A professzor el is kezdi tanítani Elizát, s a leány nagyszerű alanynak tűnik a bizonyításhoz: kitartó, tehetséges. Azt, hogy miként sikerül célt érnie, s hogyan alakul a tanítvány és a professzor kapcsolata, ezt mondja el a sok zenével, szellemes párbeszédekkel, váratlan fordulatokkal teli musical.

Szereposztás
Mrs. Higgins - Dániel Vali
Henry Higgins - Mihályi Győző
Alfréd P. Doolittle - Agárdy Gábor, Szegedi Dezső
Eliza Doolittle - Auksz Éva
Mrs. Ensford-Hill - Bokor Ildikó
Freddy - Jegercsik Csaba
Pickering - Makay Sándor
Pearce-né - Császár Angéla
Harry - Botár Endre
Jammie - Pathó István
George - Simon András

Koreográfus: Gesler György
Zenei vezető: Fekete Mari
Zenei munkatárs: Magony Enikő
Jelmeztervező: Tordai Hajnal
Díszlettervező: Kemény Árpád
Asszisztens: Hegedűs Zsuzsa, Lévai Ágnes

Író: Alan Jay Lerner
Fordító: Ungvári Tamás
Versek: G. Dénes György
Zeneszerző: Frederick Loewe
Rendező: Sík Ferenc, Horváth Patrícia

musical 2 részben

Előadások:

Előadások:

A Dunakanyar elsöprő erejű drum'n'bass zenekara, a Brains új lemezét mutatja be. Megannyi sztárvendég, köztük Harcsa Veronika és KRSA a PASO-ból, illetve brit MC - és nem mellékesen a hihetetlen hatfős osztrák beat-box-banda, a Bauchklang.

Brains

Bár az 1994-ben alakult Brains "a magyar drum and bass bandként" hirdeti magát, muzsikája ennél sokkal változatosabb. Visszhangos dubok keverednek pörgős elektronikával, sodró raggázások laza reggae-kkel. És persze az egésznek a mélyén ott a d'n'b elsöprő lendülete. Mindez élőben, nagyszerű, összeszökott, halálpontos zenészektől, úgyhogy egy Brains-koncert súlyos víz- és öntudatvesztéssel jár.A tavalyelőtti Humanual című lemez hozta el a zenekar számára az igazi sikert - annak bemutatója is az A38 Hajón volt, logikus, hogy a Top Shotta elnevezésű új anyagot is itt mutassa be. A lemezen - amellett, hogy a klasszikus stílusturmix és elképesztő lendület jellemzi - számtalan vendégművész is tiszteletét tette, többek között Harcsa Veronika, KRSA a PASO-ból és Top Cat, a brit MC.

A zenekar tagjai
Jeli Gergely: dob/sampler
Varga Norbert: szólógitár
Endrei Dávid: basszusgitár
Tőkés Ábel: gitár
Kéri András (MC Columbo): ének/mc

Előadások:

Halász Judit koncert a vígszínházban

Előadások:

A Szépség és a Szörnyeteg című musical tíz éve hódítja meg az egész világ közönségét. A Broadway-n a siker akkora, hogy az 1994-es bemutató óta mind a mai napig műsoron van. Biztosak vagyunk benne, hogy a budapesti Broadway-n is hosszú évekig látható lesz a A Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmával bemutatásra kerülő előadás.

A Szépség és a Szörnyeteg című családi musical a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséjéből készült, az első olyan animációs filmből, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában. A film a Legjobb filmzene - amely azonos a musical zenéjével - és a Legjobb betétdal kategóriában két Oscar-díjat, és különböző kategóriákban öt Grammy-díjat kapott!

A kedves és melegszívű Belle egy kis francia falucskában él édesapjával, akit egy nap foglyul ejt a szomszédos elátkozott kastély szörnyű ura. Hogy kiszabadítsa apját, Belle önkétes rabságot vállal a fenevad otthonában, ám legnagyobb meglepetésére barátokat lel az elvarázsolt kastély életre kelt tárgyaiban. Segítségükkel lassan rájön, hogy a látszat csal: a szívtelennek hitt szörnyetegbe sokkal több érzés szorult, mint saját udvarlójába, az erőszakos és nagyképű Gastonba.

Szereposztás
A Szörnyeteg - Homonnay Zsolt, Szabó P. Szilveszter
Belle, a Szépség - Szinetár Dóra, Mahó Andrea, Vágó Bernadett
Gaston - Németh Attila, Imre Sebastian Zsolt
Lefou, Gaston szolgája - Mészáros Árpád Zsolt, Oláh Tibor
Lángőr, a gyertyatartó - Csonka András, Bálint Ádám
Perc úr, az óra - Földes Tamás, Fila Balázs
Teamama a teáskanna - Náray Erika , Nádasi Veronika
Csorbi a teáscsésze - Rónai András, Somogyi Tamás, Aranyi Csaba
Madame de La Nagy Komód - Siménfalvy Ágota, Polyák Lilla, Dénes Judit
Babette, a tollseprű - Dénes Judit , Pohly Boglárka
Maurice, Belle papája - Csuha Lajos, Bardóczy Attila
D'arque, elmegyógyász - Pálfalvy Attila, György Rózsa Sándor, Magasházy István, G. Szabó Sándor

További szereplő: Magasházy István, G. Szabó Sándor, Nagy Bea
Vezényel: Silló István, Rácz Márton
Szöveg: Kerényi Miklós Gábor, Somogyi Szilárd
Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Koreográfus: Duda Éva
Zenei vezető: Silló István
Karigazgató: Kéringer László
Mozgás: Ernst Árpád
Látvány: David Merlini
Rendező munkatársa: Rogács László, Somogyi Szilárd, Nagy Bea
Koreográfus-asszisztens: Vági Bence
Szcenikus: Lőrincz Sándor

Író: Alan Menken, Howard Ashman, Tim Rice, Linda Woolverton
Rendező: Böhm György

Előadások:

Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház közös előadása Arany János azonos című vígeposzából készült két részes táncjáték, tele költészettel, humorral, s olyan bravúros koreográfiával mely az együttes stílusát jól ismerő, s azt szerető nézőket is meg fogja lepni.
Román Sándor az 'Ezeregyév' és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem 'csak' a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is.

Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát. Hogy mekkora öröm fogta el erre a Nagyidai hős cigányokat, hogy mekkora ünnep, mekkora részegség, mily szép álom lepte meg őket, és főleg mekkora dicsőség. Mindezt meséli el kétszer ötven percben az este, sok-sok humorral, bravúros táncokkal, reméljük mindannyiunk örömére.

Schwajda György

Táncos:
Patonai Norbert
Vári Bertalan
Kovács Dénes
Morvai Veronika
Dénes Nándor
Görög Zoltán
Horváth Mónika
Sátori Júlia
Zsombori Miklós
Jászka Erika
Péli Róbert
Rajna Eszter
Végső Zsolt
Vass Judit
Kun Zsuzsa
Sipos Viktória
Borics Annamária
Iványi Tamás
Kiss Levente
Papp Éva
Ferkó Dóra
Hernicz Albert
Kutas Eszter
Falvai Miklós

Jelmeztervező: Debreczeni Ildikó
Díszlettervező: Mira János
Fény: Szimeiszter Balázs
Hang: Kupcsik Bertalan
Zeneszerző: Czomba Imre
Színpadra alkalmazta: Schwajda György
Rendező-koreográfus: Román Sándor

Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház közös előadása

Előadások:

"Ki az, aki varázslatos, elbűvölő, misztikus és boszorkányos egyszerre? Ki az, aki évről évre képes tökéletesen megújulni? Ki az, aki számtalan átváltozásán keresztül is megőrizte az eredendő erőt, amivel újabb és újabb generációkat képes meghódítani? A válasz kézenfekvő. Madonna az egyetlen olyan megasztár aki - nőiessége teljes eszköztárát bevetve - nem egy férfit, hanem "A Férfit" hódította meg. Sokmillió eladott lemez után egyre jobb és jobb felvételekkel lepte meg rajongóit. RAY OF LIGHT című albumán már négy No.1-ig jutott felvétel található. Több mint 15 év sikereiből született az a közel egy órás hang-kollázs, ami egy hamisítatlan Madonna eszencia. Ebben a műsorban mutatkozik be a LézerSzínház új 3D lézer-animációs tervező és műsor-szerkesztő rendszere. Varázslat egyetlen gombnyomásra."

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedűs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Zene: Madonna
Zenei rendező: Dara Viktor
Animáció: Hadházy Kata , Dorcsinecz János , Fujkin István , Vágó Zoltán

Előadások:

Kinn azon a tengeren

Van Dublin fölött a hegyen egy erődszerű, elhagyott épület, kicsi ablakokkal, vaskos falakkal, templomra, várra egyaránt hasonlító ház. Ez a Hellfire Club, ahol az ördög kártyán nyerte volna el a monda szerint az ott tivornyázó angol urak lelkét valamikor régen. Éjszaka volt, zúgott a szél, és a többi, és akkor a tivárnyázó angol urak társaságába kicsit részeg, de elegáns, ismeretlen úr érkezett, hogy melegedne meg egy kicsit, mielőtt továbbindul. Le is telepedett, majd be is szállt a kártyajátékba, és csöndes, de magabiztos tehetséget árulva el, sorra nyerte a köröket. Egyre nagyobbak lettek a tétek. Mikor egyik áldozata véletlen leejtett egy kártyát, lehajolva halálra váltan vette észre a pislákoló fénynél, hogy vendégüknek patái vannak. Mikor rémülten felegyenesedett, az ördög, más néven púca egy szempillantás alatt felröppent és eltűnt egy tűzgömbben, kénköves bűzt hagyva maga után. A borzalmas épület a mondában mondjuk legalábbis koponya alakú, de ez már nem olyan fontos - a ház ma is áll Dublinban, graffitis és mocskos ugyan belül, de megvan, Ballybodenből kell tovább felmenni a hegyre az R115-ösön Powerscourt felé. A Hellfire Club is valóban létezett, Sir Francis Dashwood vezényletével voltak nagyon gonoszak ott a tagok az ezerhétszázas évek közepén.

A Seafarer (Tengerész) egy óangol vers címe. Egyes szám első személyben beszél a számkivetettségről meg a dicsőséges múltról, de leginkább arról, hogy milyen kinn lenni a tengeren, magányosan. A szöveg egy angolszász nyelvű gyűjteményben maradt fenn, amelyet Exeteri Könyvnek szokás nevezni, és amelyet Leofric, az exeteri katedrális érseke állított össze 1072-ben bekövetkezett halála előtt. A verset sokan lefordították modern angol nyelvre, a körülötte kialakult valóságos divat magyarázható azzal, hogy a számkivetett tengerész ebben a versben megfogalmazott, több mint ezeréves képe hasonlít ahhoz a modern attitűdhöz, ahogy a művészek elszigetelik magukat a társadalomtól. A vers a szenvedések ecsetelésével kezdődik, de aztán átfordul abba, hogy a szerző szívesebben élne keserves életet kinn, azon a tengeren, mint a biztonságos parton, amelyet az értelmetlen hiúsággal azonosít.

Egy dublini házban, mit sem sejtve ezekről a dolgokról, egy vénember, aki nemrég vakult meg; az öccse, aki vak bátyját támogatni érkezett vissza vidékről, ahol hajóskodott is korábban; régi barátjuk, aki a feleségétől és a gyerekeitől szökött át ide; és egy másik ismerős, akiről tudható, hogy az öcs régi szerelmével él most együtt - összegyűlnek pókerezni karácsony este. Szánalmasságuk, vesztességük, az életüket rajtuk állandóan számonkérő többi ember elöl ide zárkóznak be rengeteg whiskey-vel, ebbe a hegyoldalba épült házba, amelyik Howth-ban áll, pont a város másik végén, mint a fenti régi klub. A ház a Binn Éadair-hegy oldalában áll, amelyik jóságosan és védőn magasodik a dublini öböl bejárata fölé. Biztonságos hely. Ezen a szentestén a kinti viharból egy idegen érkezik...

Szereposztás
James "Sharky" Harkin - Ilyés Róbert
Richard Harkin - Mucsi Zoltán
Ivan Curry - Gados Béla
Nicky Giblin - Dévai Balázs
Mr. Lockhart - Kálid Artúr

Díszlet: Sebő Rózsa
Jelmez: Kovalcsik Anikó
Asszisztens: Ivánovics Beatrix
Író: Conor McPherson
Fordító: Upor László
Rendező: Göttinger Pál

Előadások:

Bilal viszonylag rövid pályafutása során a legjobb férfi soulénekesek közé emelkedett, amilyen with D'Angelo és Maxwell, miközben megőrizte hiphop gyökerű sodró rhythm&blues világát.

Előadások:

Szereposztás
Sade Márki - Mucsi Zoltán
Doctor Royer - Collard, az intézet igazgatója - Seress Zoltán
Prouix, az építész - Kardos Róbert
Renée Pélagie, a márki felesége - Spolarics Andrea
Decouemier abbé - Telekes Péter
Madeleine Leclerc, a varrónő - Parti Nóra
Madame Royer - Collard, az igazgató felesége - Parti Nóra

Író: Doug Wright
Rendező: Szabó Máté

Előadások:

Ida, Lucille és Doris, nem régen elözvegyült, közeli barátnők. Mindhármuk, özvegységük különböző fázisában. Hetente egyszer találkoznak Ida fodrász szalonjában némi szépítkezésre és délutáni teára, pletykára, nosztalgikus emlékezésre a boldogabb múltról, hogy azután, - még naplemente előtt - meglátogassák elhunyt férjeik sírját a temetőben.
Doris - gyászolja 3 éve elhunyt férje emlékét, és örök hűséget ígér neki.
Lucille - viszont nem titkolja, hogy keresi az új lehetőségeket, randevúkat, részben bosszúból, elhunyt férje hűtlenségéért - és részben eltitkolt egyedülléte miatt.
Ida - nehezen szokja meg az egyedül élést, gyermekei felnőttek, és nehezen veszi rá magát a partner-keresésre, amíg nem találkozik Sammel.
Sam - a környék népszerű lakója, a hölgyek kedvence - szintén özvegy és elhunyt felesége temetői látogatása alkalmával találkozik a három özveggyel.
Ida és Sam között barátság, majd később szerelem fejlődik, és ez úgy tűnik, felborítja a "Víg Özvegyek Klubja - Örök Szövetsége"-t. Erről a felborult egyensúlyról, az özvegyek egymással szembeni harcáról, küzdelméről és féltékenységéről szól az előadás rengeteg humorral.

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek - nők és férfiak - téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé. Bárhol, bármely nyelven könnyen megbillen a sztereotípiák, bejáratott élethazugságok egyensúlya, s kivillan, a pőre magány, az esendőség, a halálfélelem, mint valami ózonlyukon, amit aztán sírva-nevetve befoltoz az életösztön, a szeretet- és szerelemvágy, a vágy a saját, egyedi, bombabiztos közhelyeink iránt. Engem (a nagyszerű színészeken túl) ez érdekelt ebben a darabban, valamint az, hogy meg tud-e szólalni, és miképpen szólal meg magyarul a négy rivális nő és csábítójuk, mit tudnak, illetve mit tudok én, mint a magyar változat írója hozzáadni az ismerős, tehát teherbíró alaphelyzethez.

Parti Nagy Lajos

szereposztás
A Nők - Bánsági Ildikó, Takács Katalin, Egri Márta, Margitai Ági
A Férfi - Gálffi László
A fiatal nő - Létay Dóra

Díszlet: Iványi Árpád
Jelmez: Jánoskúti Márta
Producer: Orlai Tibor
Mozgás: Király Attila
Rendezőasszisztens: Lovass Ágnes
Író: Ivan Menchell
Rendező: Ilan Eldad

A Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása

Előadások:

"A férjek mind esküszegők és házasságtörők! Nincs kivétel, ez foglalkozási ártalom." Vannak közöttük lelkes amatőrök, akik ósdi trükkökkel próbálkoznak, és vannak, akik "tudományos" módszerekkel csalnak. Georges Feydeau, a francia vígjáték talán legnagyobb mestere erről a bizonyos "Ribadier-féle eljárásról" írta végtelenül mulatságos és ugyanannyira kiábrándító vígjátékát.

Szereposztás
Ribadier - Hirtling István
Thommereux - Huszár Zsolt
Savinet - Rudolf Péter
Gusman - Derzsi János
Angéle - Pálfi Katalin
Sophie - Fodor Annamária

Díszlet: Valló Péter
Jelmez: Benedek Mari
Zene: Melis László
Dramaturg: Hársing Hilda
Súgó: Farkas Erzsébet
Ügyelő: Rovó Rézi
Rendező munkatársa: Hajdinák Judit

Szerző: Georges Feydeau, Maurice Hennequin
Fordító: Bognár Róbert
Rendező: Valló Péter

Előadások:

Mayenburg hősét, Lettét, a tehetséges feltalálót egy napon hatalmas megrázkódtatás éri. Arról értesül, hogy őt mindenki rettenetesen csúnyának tartja, még a felesége is. Ráadásul ez a rettenetes csúnyaság megakadályozza abban, hogy legújabb találmányát bemutassa egy szakmai vásáron, mert az ő arcával még a legszenzációsabb dugattyú-kapcsolót se lehet eladni. Lette rövid csüggedés után elhatározza, hogy változtat sorsán, és plasztikai sebészhez fordul. A műtét remekül sikerül, és a "csúnya férfi" élete egy csapásra megváltozik.

Szereposztás
Lette - Gáspár Sándor
Fanny - Pokorny Lia
Scheffler - Nagy Zoltán
Karlmann - Almási Sándor

Díszlet: Khell Csörsz
Jelmez: Balla Ildikó
Dramaturg: Hársing Hilda
Ügyelő: Kollár Lajos
Súgó: Murzsa Kata
Rendező munkatársa: Pozsgai Rita
Író: Marius von Mayenburg
Fordító: Veress Anna
Rendező: Szabó Máté

Előadások:

Előadások:

"A gyarló és a fenséges találkozása, a test és a lélek harmóniája: a tánc. Az önnön korlátait legyőző ember, aki képes naponta megújulni: a táncos. Ezen eszményi törekvések szenvedélyes
találkozása hozza létre a táncművészetet, amely a legmagasztosabb dolgokat tudja tolmácsolni országoktól, népektől, nyelvektől, kifejezési formáktól függetlenül.

Lehet-e nagyobb boldogság, mint ennek szolgálata ??" - teszi fel a kérdést a Főiskola főigazgatója, Dózsa Imre. Erre a szolgálatra készíti fel növendékeit a Magyar Táncművészeti Főiskola. És teszi ezt egyre gazdagabb műfaji palettán.

Előadások:

A hatvanas évek elején Magyarországon éltek olyan fiatalok, akik a diktatúrával szembeni ellenállásnak és tiltakozásnak egy sajátos formáját választották: indián törzset alapítottak, mokaszint húztak és kivonultak a hétköznapokból. Tiszta törvényekre, egyszerűségre, átlátható és értelmezhető világra vágytak. A hatalom azonban gyanúsnak találta a viselkedésüket, és az illetékes szervek nyomozást indítottak annak felderítése céljából, hogy valójában kit vagy mit rejt az indián öltözet. De nemcsak az indiánt játszók öltöttek álruhát és választottak maguknak új nevet, hanem azok is, akik a nyomukba szegődtek. Az indiánok és belügyi dolgozók jelmezes szerepjátékát csaknem ötven évvel később, az egykori szereplők gyermekei próbálják megérteni. Az előadás alapjául szolgáló dráma a színház felkérésére, a színház színészeire íródott. Az ősbemutató a filmrendező, Török Ferenc első színházi rendezése, melyhez a színpadi látványt a rajzfilmes Gauder Áron tervezte.

Szereposztás

Horváth - Csányi Sándor Apa - Szervét Tibor

Nagymama - Csomós Mari

Szoboszlai - Schneider Zoltán

Hadnagy - Kocsó Gábor Edit - Wéber Kata

Csilla - Marjai Virág

Szilaj Ló - Karalyos Gábor

Fürge Hód - Adorjáni Bálint

Tíz Medve - Klem Viktor

Jelmez: Benedek Mari

Látvány: Gauder Áron

Irodalmi munkatárs: Radnai Annamária

Zene: Zságer Balázs, Kovács Andor

Szcenikus: Kövesy Károly

Rendező munkatársa: Őri Rózsa

Szerző: Bereményi Géza, Kovács Krisztina

Rendező: Török Ferenc

Előadások:

A 3D technika bevezetése és az előadások hátterét biztosító számítástechnikai rendszer teljes megújítása nyomán a LézerSzínház Mike Oldfield fénykoncertje képletesen és valóságosan egy plusz dimenzióval gazdagodott. A zene és a lézer soha nem látott össztáncát járja a Planetárium csillagfényes kupolája alatt. A Mike Oldfield lemezeken, majd CD-ken több generáció nőtt fel. Újra meg újra bebizonyosodott, hogy ami jó az az idő és tér távlatain át is maradandó élményt nyújt. Így lehetséges, hogy Tubular Bels 1973-as(!) megjelenését - a Lézerszínház 1983-as fénykoncert bemutatóját - követő években cseppet sem lankadt az intellektuális rock kultusz a világ zenei életében. Stílusok jönnek és mennek, de a Mike Oldfield megalkuvásmentes instrumentális szerzeményei ma is alapvető értéket képviselnek. A LézerSzínház Mike Oldfield 3D műsora térben és időben is nagy utazásra invitálja nézőit. Láthatóvá válik a "Tubular Bells" I., II., III., a "Platinum" , a "QE2", a "Five Miles Out", a "Crises" , a "Discovery", a "The Killing Fields", az "Islands" , az "Earth Moving" , az "Amarok", a "Heaven\'s Open" és az "Elements" című albumokban rejtőző különös világ.
Az 1999-es Színházi világnap alkalmából mutatja be a Lézerszínház a Mike Oldfield életművet feldolgozó új műsorát.

Rendező: Hegedűs György
Forgatókönyvíró: Hegedüs György
Előadó: Balczer Sándor , Nagy Kálmán , Pataki István , Rakoncza Péter
Zene: Mike Oldfield
Zenei rendező: Papp Tibor
Animáció: Fujkin István , Vágó Zoltán

Előadások:

Csak Shakespeare-nek sikerült a világ drámaírói közül az, ami Martin McDonaghnak is kijutott 1997-ben: egyszerre négy darabját játszották Londonban. Aztán egy újabb szenzáció, New Yorkban: még be sem mutatták A kriplit, de már az összes előadásra minden jegy elkelt elővételben. Azóta már több tucat országban is hatalmas sikerrel mutatták be az ír származású szerző fergeteges humorú, mégis szívszorító és felkavaró erejű drámáját.

A történet 1934-ben játszódik, az írországi Inishmaan parányi szigetén (ma is alig másfélszáz lakosa van a szigorú éghajlatú szigetnek), ahol az is szenzációnak számít, ha valakinek a libája belecsíp a szomszéd macskájának a farkába. Itt él a tizenhét éves, kacskakezű-kacskalábú Billy, az árvagyerek, akit két nagynénje nevel odaadó szeretettel és telve aggodalommal: mi lesz a fiúval, aki ideje javát tehenek "fixírozásával" tölti. Aztán jön a hír, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmesek forgatnak és szereplőket keresnek. Billy úgy érzi, nem hagyhatja ki a lehetőséget: menekülni akar a szegénységtől, a falubeliek gúnyolódásától: filmsztár akar lenni...

Szereposztás
Eileen - Csomós Mari
Johnny - Kulka János
Billy - Lengyel Tamás
Kate - Schell Judit
Helen - Wéber Kata
Mammy - Szombathy Gyula
Dr. McSharry - Kocsó Gábor
Bobby - Schneider Zoltán

Díszlet: Gothár Péter
Jelmez: Kovács Andrea
Író: Martin McDonagh
Fordító: Varró Dániel
Rendező: Gothár Péter
Dramaturg: Morcsányi Géza

Előadások:

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érzheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről - emberi mivoltukról.

Juronics Tamás

Szereposztás
Kolozsi Viktória
Mészáros Máté
Kocsis László
Juronics Tamás
Nemes Zsófia
Gulyás István
Nagy Anikó
Aczél Gergő
Farkas Zsuzsa
Kalmár Attila
Kopeczny Katalin
Kovács Dóra
Sárközi Attila
Barta Dóra
Tonhaizer Tünde

Világítás: Stadler Ferenc
Jelmez: Molnár Zsuzsa
Díszlet: Molnár Zsuzsa
Zene: Carl Orff
Koreográfus: Juronics Tamás

A Szegedi Kortárs Balett előadása

Táncelőadás 1 részben

Előadások:

A Piaf Piaf ősbemutatóját 1989-ben tartották a Helsinki Városi Színházban. Ennek felújított, a Bárka Színház társulatára átírt, új változatával készül majd két évtizeddel később Jorma Uotinen. A mű középpontjában a legendás énekesnő áll, ám a színpadon korántsem a szokványos romantikus életrajzot látjuk - miközben az előadásban természetesen elhangzik Edith Piaf valamennyi híres dala, és egy pillanatra sem hiányzik az érzelem, a szenvedély. Uotinen rendezése (és a szövegíró-dramaturg Juha Siltanen darabja) úgy koncentrál folyamatosan a főhősre, hogy közben az "ensemble-játékot" helyezi előtérbe. A mintegy húszfős csapat szinte mindvégig a színen van, az események szinkronban zajlanak, megismerjük Piaf-ot, a "verebet" és közben megismerjük azt a közeget, amiben felnő, ami meghatározza, ami dalainak gyökere és befogadó otthona. Előttünk a párizsi, a kávéházak-kuplerájok-lokálok-fényes színpadok világa, a színházi öltözők, a ring (a nagy szerelem: Marcel Cerdan), az európai és tengerentúli koncertek atmoszférája, az utolsó évek szenvedéssel-csakazértis elszánásokkal teli, a legsűrűbb-legszebb dalokat ihlető, diadallal-bukással végződő varászlatos-tragikus élete.

Szereposztás
Piaf - Varjú Olga
La Mome Bijou - Spolarics Andrea
Nő - Varga Anikó
Vak lány - Ladányi Andrea
"Bokszoló" - Ilyés Róbert
Tolvaj, Theo Sarapo - Kálid Artúr
Árnyék, Bokszoló - Telekes Péter
Tiszt - Pásztor Tibor
X Kisasszony - Réti Adrienn
Y Kisasszony - Trokán Nóra
Táncos, Katona - Törőcsik Tamás
Színész - Dévai Balázs
Táncos - Fejes Kitty, Fóti Zsófi
Harlekin, Táncos - Vida Gábor
Táncos, Tengerész - Solya Ádám
Táncos - Bánki Zsolt

Díszlet: Csík György
Jelmez: Lakatos Márk
Világításterv: Payer Ferenc
Karmester: Dinyés Dániel
Zenei vezető: Dinyés Dániel
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
Asszisztens: Nagy Veronika
Rendező munkatársa: Ladányi Andrea

Rendező: Jorma Uotinen

Előadások:

Az Ezeregyév egy egész estét betöltő produkció, amely a magyar történelmet dolgozza fel a honfoglalástól, napjainkig, 260 kosztümre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülve.

"A Román Sándor Tánctársulat 1997-ben alakult Szolnokon, Szigligeti Tánctársulat néven. Egy speciális, csak ránk jellemző stílust alakítottunk ki: a hagyományos magyar néptáncot ötvözzük modern táncstílusokkal és show-elemekkel. A közönség és a kritikák visszajelzései alapján úgy gondoljuk, jó úton járunk. Szeretnénk a magyar tánckincset az egész világon népszerűsíteni, és mindenki számára élvezhetővé tenni."

Román Sándor

Tánc:
A Teremtő - Román Sándor
Lucifer - Boda János
Ördög - Vári Bertalan
Ádám - Kinczel József
Éva - Pintér Ágota Lotti
Angyalok - Görög Zoltán, Horváth Mónika, Papp Zoltán, Sátori Júlia, Torma Zsolt
Ördögök - Jászka Erika, Kárpát Attila, Nádas Judit, Pálmaffy Barbara

Dramaturg: Morcsányi Géza
Zene: Ghymes együttes
Jelmeztervező: Debreczeni Ildikó
Látvány: Balázs Antal
Fény: Szilárdi Csaba
Rendezőasszisztens: Pécz Ottó
Koreográfus-munkatárs: Boda János , Hámor József , Horváth Mónika , Sátori Júlia , Torma Zsolt , Vári Bertalan

Zeneszerző: Rossa László
Rendező: Román Sándor
Koreográfus: Román Sándor

történelmi játék 2 részben

Előadások:

Egy őrült napon a fösvény apa épp fia választottjába szeret bele, lánya örök szerelmet esküszik a talpnyaló titkárnak, a szakács pórul jár, és még a pénzes ládika is eltűnik - de minden bajra megoldást talál Frosine (az intrikus nő) - vagy mégsem?

Szereposztás
Harpagon, Cléante és Élise apja, szerelmes Mariane-ba - Eperjes Károly
Frosine, intrikus nő - Bánsági Ildikó
Élise, Harpagon lánya, Valere szerelmese - Botos Éva
Valere, Anselme fia, Élise szerelmese - Vass György
Cléante, Harpagon fia, Mariane szerelmese - Almási Sándor
Mariane, Cléante szerelmese, Harpagon választottja - Bohóczky Sára
Anselme, Valere és Mariane apja - Nagy Zoltán
Simon, pénzközvetítő - Galkó Balázs
Jacques, Harpagon szakácsa és kocsisa - Dengyel Iván
La Fleche, Cléante inasa - Keresztes Sándor
A rendbiztos - Gosztonyi János
Claude asszony - Nagy Mari
Paszuly, Harpagon szolgája - Jaskó Bálint
Csuka, Harpagon szolgája - Juhász István

Díszlettervező: Szergej Maszlobojscsikov
Jelmeztervező: Balla Ildikó
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Súgó: Tüű Zsófi
Ügyelő: Rovó Rézi
Asszisztens: Hajdinák Judit
Író: Jean Baptiste Moliere
Fordító: Bognár Róbert
Rendező: Szergej Maszlobojscsikov

Hírek: A gazdasági válság idejére: Fösvény

Előadások:

A Hólyagcirkusz Társulat új bemutatójának kiindulási szövege az Isten éltessen, Borisz! című darab, mely kapcsolatot tart a legutóbbi Don Cristóbal pályázat című előadásban felhasznált Danyiil Harmsz szövegekkel. "Ez a születésnapi előadás, egyben újra felveti a társulat alapproblémáját: belepusztulunk-e ebbe a játékba, vagy ennek is lehetséges folytatása. Mi az utóbbit reméljük. Rendületlenül. Bár az üstdobos nyomorék holtan zuhan az ajándékba kapott dobba, szeretnénk egy kicsit hahotázni. Legfőbb szándékunk azonban az ünnepekből való közös kiábrándulás élményének színpadra állítása."

Szereposztás
A JÓLÉLEK, aki nyomorék lett basszus tölcséres monochord - Eszes Fruzsina
JOHANNA a szolgálója, aki nyomorék lesz szoprán tölcséres, négyhúros - Szőke Szabolcs
Az ÜNNEPELT, aki a legnyomorékabb (törvényszegőmasiniszta) ajándék üstdobok - Csák Zsolt
ELSŐ INTÉZETI nyomorék kínai gyártmányú negyedes hegedű - Rácz Attila
MÁSODIK INTÉZETI nyomorék kínai gyártmányú negyedes hegedű - Nádasi László
HARMADIK INTÉZETI nyomorék kínai gyártmányú negyedes hegedű - Szabó Domokos

Világítás: Barsi Gizella
Asszisztens: Tóth Evelin
Szöveg: Thomas Bernhard , Danyiil Harmsz
Zene: Szőke Szabolcs

Születésnapi hangverseny és szórakoztató műsor a Nyomorékok Intézetének előadásában

Előadások:

Radjami herceg, Lahore trónörököse a mulató európaiak életét éli Párizsban. Hazája törvényei szerint hamarosan meg kell nősülnie és el kell foglalnia "ősei trónját". Ám ő beleszeret Odette-be, az ünnepelt párizsi művésznőbe, aki egy indiai tárgyú operettnek, A bajadér-nak címszerepét játssza a varietében. A történet egy herceg palotájában játszódik le "indiai környezetben". A színpadias "misztikus" környezet arra való, hogy a herceg minél könnyebben meghódíthassa Odette-et.

Szereposztás
Miklósa Erika
Dolhai Attila
Oszvald Marika
Szendy Szilvi
Csere László
Kerényi Miklós Máté

Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Velich Rita
Zenei vezető: Makláry László
Karigazgató: Kéringer László
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Koreográfus-asszisztens: Szabó Erika
Játékmester: Bori Tamás

Szerző: Kálmán Imre
Szövegkönyv: Kállay István, Kerényi Miklós Gábor
Fordító: Müller Péter Sziámi
Vezényel: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel
Rendező: KERO

operett 2 részben

Előadások:

1885, szerb-bolgár határ, éjszaka. Egy fiatal lány, Raina hálószobája erkélyén ábrándozik vőlegényéről, Szergejről, aki - akárcsak a lány apja - a szerbek ellen harcol éppen. Szergej igazi hős, neki köszönhető, hogy a legutóbbi ütközetben a bolgárok megfutamították a szerbeket. Az ellenséges hadsereg most a városkán keresztül menekül. Raina aludni készül, de egy idegen katona mászik fel szobájába. A férfi piszkos, pimasz, tárgyilagos és félti az életét: egyáltalán nem olyan, mint ahogy Raina a hősöket elképzelte... Zenés komédia Várady Szabolcs dalszövegeivel és Monori András balkáni muzsikájával.

Szereposztás
Bodnár Erika
Jordán Adél
Haumann Péter
Nagy Ervin
Kocsis Gergely
Pálmai Anna
Bán János
Dankó István
Tánc:
Zsuráfszky Zoltán

Díszlet: Cziegler Balázs
Jelmez: Füzér Anni
Dramaturg: Várady Zsuzsa
Zene: Monori András

Író: George Bernard Shaw
Fordító: Réz Ádám
Dalszöveg szerző: Várady Szabolcs
Rendező: Máté Gábor

Előadások:

Hjalmar Ekdal és Gregers Werle ifjúkori barátok. Tizenöt év után találkoznak. Gregers nem akar tudomást venni az évek múlásáról, nem tud beletörődni, hogy Hjalmar nem azonos az egykori, csillogóan tehetséges, fiatalemberrel, és elhatározza, hogy kiszabadítja banális hétköznapi életéből. Hjalmar tulajdonképpen boldogan él, s a kiszabadítási kísérlet katasztrofális következményekkel jár...

Szereposztás
Hjalmar Ekdal - Fekete Ernő
Ekdal - Haumann Péter
Gregers Werle - Keresztes Tamás
Werle - Máté Gábor
Gina - Fullajtár Andrea
Hedvig, a lánya - Simkó Katalin
Sörbyné - Bodnár Erika
Relling - Bezerédi Zoltán
Molvik - Rajkai Zoltán
Pettersen - Szacsvay László
Balle - Rajkai Zoltán
Flor - Dégi János
Pincér - Dankó István
Graberg - Morvay Imre
Vendégek - Friedenthal Zoltán , Herczeg Tamás

Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Szakács Györgyi
Dramaturg: Fodor Géza
Világítás: Bányai Tamás
Súgó: Boncza Anita
Ügyelő: Morvay Imre
Asszisztens: Tiwald György

Író: Henrik Ibsen
Fordító: Kúnos László
Rendező: Ascher Tamás

Előadások:

Előadások:

A londoni West End díjnyertes darabja, a Kövek a zsebben, nem véletlenül hódítja meg szerte a világon a szakmai és a nagyközönséget egyaránt. A kulisszák mögé kalauzol minket, egy amerikai filmforgatás kellős közepén találjuk magunkat Írországban. A fergeteges folytatást a két főszereplő, két statiszta biztosítja, akik úgy mesélik el a történetet, hogy a forgatáson megforduló összes karaktert (férfit, nőt válogatás és kegyelem nélkül) maguk keltik életre. Ám percenként, néha másodpercenként átváltozó szereplők akciója mögött felsejlik a mai Írország vallási, etnikai, politikai kétarcúsága, a tradíció és az elkerülhetetlen (?) amerikanizálódás közötti vergődése. A két bravúrszerepet két bravúrszínész, Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter alakítja.

Szereposztás
Rudolf Péter
Kálloy Molnár Péter

Zene: Gerendás Péter
Díszlet: Horgas Péter
Író: Marie Jones
Fordító: Kálloy Molnár Péter

Filmtörténet

Előadások:

"Azok a régi-régi gyerekek mind tanultak illedelmet. Akármiféle gyerekek voltak, kis libapásztorok, úrfiak vagy kisasszonykák, mindnek azt mondta a régi-régi mamája: Édes gyerekem, légy jó. Tanuld meg szépen, mi az illedelem. És ezt mondom neked én is."

Nehéz dolog jól viselkedni. A tisztálkodás, a köszönés, a vendégség, a barátság tudományának elsajátítása (sokunknak soha nem sikerül, de) legalább 10 éves program az életünkben. Kamilla-Karamella bohócmama nagytakarításba fog. Egy ládából régi-régi gyerekek régi-régi ruhái keverednek elő, és ettől Kamillát elborítják az emlékek. Kitör a mesélési és nevelési láz, s vigyázat, vigyázat! Egy bő óra leforgása után, csupa illedelmességgel beoltott gyermek távozik a nézőtérről. Majd' elfelejtettem: nevetni is lehet!

Író: Mosonyi Alíz
Versek: Várady Szabolcs
Dalszöveg szerző: Darvas Ferenc
Játékmester: Hajdu Ágnes
Díszlettervező: Lencsés Dóra
Jelmeztervező: Lencsés Dóra
Zenei munkatárs: Darvas Kristóf

Mosonyi Alíz mesekönyvének színpadi feldolgozása

Előadások:

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház MUSICAL EGYÜTTESE és ZENEKARA,
valamint a Petőfi Musical Stúdió növendékei.

Az Abigél édes-bús története az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv hazánkban, a mű filmváltozata pedig évtizedek óta rendszeresen a különböző televíziós csatornák műsorán szerepel, minden alkalommal hatalmas nézőszámot produkálva. A még életében klasszikusnak számító írónőt az utóbbi évtizedekben rengetegen megkeresték, hogy járuljon hozzá a regény színpadra állításához. Szabó Magda elzárkózott az ilyen irányú tervek elől. Ám Somogyi Szilárd, az Operettszínház fiatal, tehetséges rendezője, a Magda néni regénye alapján írott és rendezett Álarcosbál című musical bemutatóján elvarázsolta az írónőt, aki látva a megérdemelt sikert, annyit mondott: "Legyen. Odaadom a lányom, Abigélt!"

Szereposztás
Vitay Georgina - Vágó Zsuzsi, Vágó Bernadett
Vitay Tábornok - Földes Tamás, Pálfalvy Attila
Horn Mici - Udvaros Dorottya, Siménfalvy Ágota
Torma Gedeon, igazgató - Balikó Tamás, Jantyik Csaba
Kőnig tanár úr - Csonka András, Magócs Ottó
Zsuzsanna testvér - Nádasi Veronika, Füredi Nikolett
Kalmár tanár úr, osztályfőnök - Homonnay Zsolt, Imre Sebastian Zsolt
Kis Mari - Szendy Szilvi, Ábrahám Gabriella
Torma Piroska - Peller Anna, Molnár Andrea
Bánki Anna - Kékkovács Mara, Prescsák Zita
Kuncz Feri - Mészáros Árpád Zsolt, Bálint Ádám
Gigus tanárnő, francia - Náray Erika, Sz. Nagy Ildikó
Truth tanárnő, testnevelés - Felföldi Anikó, Sz. Nagy Ildikó
Hajdú tanárnő, ének - Nagy Anikó, Sz. Nagy Ildikó
Mráz úr, az üveges - Csuha Lajos
Mimó néni - Kovács Zsuzsa, Dénes Judit
Róza néni, Horn Mici szolgálója - Kovács Zsuzsa, Dénes Judit
Erzsébet testvér - Papadimitriu Athina, Tucsek Edit
Suba, a Pedellus - Dézsy Szabó Gábor
Bánkiné - Papadimitriu Athina, Mirtse Réka, Tucsek Edit
Botosné - Arányi Adrienn

Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Velich Rita
Dramaturg: Kerényi Miklós Gábor
Zenei vezető: Silló István
Hang: Pejtsik Péter
Zenei munkatárs: Déri Judit, Tóth Éva, Axmann Péter, Bíró Péter, Gyimesi Bence, Mihalics János, Sági Balázs
Karigazgató: Kéringer László
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Koreográfus-asszisztens: Mirtse Réka
Rendezőasszisztens: Angyal Márta

Vezényel: Silló István, Stauróczky Balázs
Szöveg: Somogyi Szilárd
Dalszöveg szerző: Miklós Tibor
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Rendező: Somogyi Szilárd

Szabó Magda azonos című regénye nyomán

musical 2 részben, 185 perc

Előadások:

Előadások:

Előadások:

A kényes-fényes, kotnyeles Marcipán cica megtudja, hogy rokona az oroszlánnak. Királyi származása okán hódolatra szólítja fel a háziállatokat, majd világgá megy, hogy tisztázza származását. Eljut Afrikába, ahol a nagy rokont siralmas helyzetben találja...

Szereposztás
Marcipán cica - Szőllősy Irén
Basa István
Domonkos Béla
Kazinczy Ildikó
Krista Anita
Szabó Lajos

Zenész: Zsámár Katalin , Gay Tamás
Zenei vezető: Gay Tamás
Tervező: Gábor Éva
Asszisztens: Kalmár Éva
Író: Zsámár Katalin , Gábor Éva
Rendező: Urbán Gyula

Koncert-mesejaték 4-12 éves gyerekeknek

Előadások:

A két mese két császárról szól, egy jómadárról meg néhány jómadárról. A derék, bölcs császár a messze Kínában uralkodott, szerette a szép könyveket és a fülemüle énekében gyönyörködött. A hitvány, ostoba császár Nekeresd országban a szép ruhákat kedvelte és naphosszat a tükörben bámulta magát...

Szereposztás
Bábos:
Kovács Marianna
Rusz Judit
Krista Anita
Kovács Judit

Zene: Balogh Géza
Díszlet: Matyi Ágota
Rendező munkatársa: Kalmár Éva
Író: Hans Christian Andersen
Rendező: Balogh Géza

A fülemüle - A császár új ruhája

Bábjáték

Előadások:

"A Top Dogs szereplői kirúgott menedzserek - nyomorult "lúzer" banda -, akiket gyötör a kétségbeesés, mardos a szégyen, emészt a harag, és akik már-már belehullanak a moralizálás szánalmas mocsarába, mintha egyik pillanatról a másikra felejtették volna el a kemény jelszavakat: "Az utókor nem tisztességes, hanem nyereséges vállalatokról emlékszik." ; "A tisztesség az utolsó előtti mentség. Az utolsó a siker." ; "Erkölcsi hullának a győztes vetélytársat nevezzük." "A megbízhatóság nem azt jelenti, hogy adnak megbízást."; "Ami üzletileg erkölcstelen, az többnyire jövedelmező." ; "A rugalmas erkölcs az érvényesülés támasza."; "A hencegés nem etikátlan öndicséret, hanem az érvényesülés marketing fogása.".
Ám az ember-orcájú kapitalizmus hőseink segítségére siet. Befizeti őket egy csinos kis "crash-tréningre", ahol majd új állást keresnek nekik, egyszersmind az elveszett lelkeket gatyába rázzák, felturbózzák a lerobbant önbecsülést, élesítik az önismeretet, edzik a harci kedvet, és megtámogatják az omladozó hitet a Coca-Colában meg a Credit Internationalban; az American Expressben és a Toshibában. S mindezt a legtudományosabb módszerekkel ? a legtudományosabb pszichológiával! De nem ám azzal, amelyiket TAJ-kártyára mérnek a diliházban! Nem! Ez a tudomány az a tudomány, amelynek segítségével az ember, a megfelelő pillanatban mosóport, bankot meg pártot választ. Szóval, lesz mit tanulni! Hegyezzétek a füleiteket, tisztelt polgárok!"

Bagossy László

Szereposztás
Anna - Tóth Ildikó
Kristian - Fekete Ernő
Lili - Ónodi Eszter
Mark - Rajkai Zoltán
Vanda - Rezes Judit
Kaspar - Szabó Győző
Toni - Vajdai Vilmos
Patrik - Takátsy Péter

Díszlet: Bagossy Levente
Jelmez: Földi Andrea
Asszisztens: Tóth Judit
Író: Urs Widmer
Rendező: ifj. Bagossy László

Előadások:

Berlin, Kreuzberg – 1989-ben a fal nyugati oldalán még megállni látszik az idő. Kocsmák: az Ötlet, a Szemét, a Piaccsarnok. Kocsmafilozófusok, hétköznapi komédiások. Inni a söröket, végtelen beszélgetéseket folytatni a barátokkal az esőről, a sült csülök elkészítési módjairól, valamint egy titkosügynöknek vélt hallgatag alkoholistáról, aki csak szűrt búzasört iszik, citrom nélkül. Fiatalnak és szerelmesnek lenni – egy nőbe, a barátokba, egy életformába, az életbe.

Lehetne mindez akár Budapesten is 1989-ben, amikor meghallgattuk a Tabánban Hobót, majd átmentünk az Almássy térre vagy a Tilos az Á-ba Balaton, Sziámi vagy Európa Kiadó koncertre, közben „megváltottuk” a világot, és azt éreztük, hogy soha ilyen szabad még senki nem volt rajtunk kívül.

Frank Lehmann viszont harminc éves lesz, és valami kezd elromlani. Sajnos ez is ismerős.

Mi pedig közben betegre röhögjük magunkat – majd a végén szinte észrevétlenül könnyekig meghatódunk.

Felnőttünk, elmúlt egy szerelem, ledőlt a fal. Berlin blues.

Sven Regener – civilben popköltő és az Element of Crime berlini rockzenekar frontembere – úgy szereti Nyugat-Berlint és Kreuzberget, ahogy Woody-Allen New Yorkot és Manhattant, vagy Bohumil Hrabal Prágát és az Örökkévalóság gátját.

Berlin blues című regénye kb. egy millió eladott példánnyal a fiatal német értelmiségiek kultuszkönyvévé vált. A műből készült film forgatókönyvéért Regener 2003-ban megkapta a Német Filmakadémia arany díját. A könyv színpadi adaptációját több német színház is sikerrel játssza. Magyarul először a Budapesti Kamaraszínházban látható.

Szereposztás
Lehmann úr - Jánosi Dávid
Karl - Hajdu István
Katrin - Fekete Linda e.h.
Erwin - Kerekes József
Sylvio - Szűcs Péter Pál e.h.
Heidi - Varga Klári
Szürtbúzás-Rainer - Maday Gábor m.v.
Lehmann úr apja - Haás Vander Péter
Lehmann úr anyja - Majzik Edit
Cigis vendég - Karácsonyi Zoltán
Detlev - Karácsonyi Zoltán
Határőr - Karácsonyi Zoltán
Orvos - Karácsonyi Zoltán

Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Kompár Valéria e.h.
Ügyelő: Petyi János
Asszisztens: Petyi János
Színpadra alkalmazta: Tasnádi István
Dalszövegeket fordította Karafiáth Orsolya
Író: Sven Regener
Rendező: Léner András

Előadások:

Vannak az álompárok - és vannak olyanok, akikről álmunkban sem gondolnánk, hogy egymásba szeretnek. Például egy fiatal fiú és egy idős nő - Harold és Maude. Mert a szerelemben nincsenek szabályok.

Harold még nem élt - de már meghalt néhányszor. Kreativitását és életerejét egyetlen dologra használja: újabb és újabb öngyilkossági módokat dolgoz ki. Pihenésképpen - a mamája szervezte randik helyett - idegenek temetésére jár. De csak addig, míg be nem zúdul az életébe Maude, akinek annyit jelentenek a szabályok és a szokások, mint egy tornádónak a városrendezési alapelvek. És a fiú felfedezi, hogy az élet színes, szagos, szélesvásznú, feltéve, ha nem sajnálja az energiát arra, hogy kiélvezzen minden percet. Bár Maude-nak van születésnapja, az igazi ajándékot mégis Harold kapja: a saját életét.

Szereposztás
Harold - Kolovratnik Krisztián
Maude - Vári Éva
Mrs. Chasen, Harold anyja - Szilágyi Zsuzsanna
Pszichiáter & Pap - Dózsa Zoltán
A lányok - Szőlőskei Tímea
Felügyelő - Kovács Ferenc

Díszlet: Rácz Erzsébet
Jelmez: Rácz Erzsébet
Dramaturg: Blastik Noémi
Koreográfus: Csere László
Asszisztens: Kákonyi Éva
Író: Colin Higgins
Fordító: Blastik Noémi
Zene: Presser Gábor
Dalszöveg szerző: Geszti Péter
Rendező: Rácz Erzsébet

A Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös produkció.

játék 1 részben

Előadások:

Abigél édes-bús története az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv hazánkban, a mű filmváltozata pedig évtizedek óta rendszeresen a különböző televíziós csatornák műsorán szerepel, minden alkalommal hatalmas nézőszámot produkálva. A még életében klasszikusnak számító írónőt az utóbbi évtizedekben rengetegen megkeresték, hogy járuljon hozzá a regény színpadra állításához. Szabó Magda elzárkózott az ilyen irányú tervek elől. Ám Somogyi Szilárd, az Operettszínház fiatal, tehetséges rendezője, a Magda néni regénye alapján írott és rendezett Álarcosbál című musical bemutatóján elvarázsolta az írónőt, aki látva a megérdemelt sikert, annyit mondott: "Legyen. Odaadom a lányom, Abigélt!"

Szereposztás

Vitay Georgina - Vágó Zsuzsi, Vágó Bernadett

Vitay Tábornok - Földes Tamás, Pálfalvy Attila

Horn Mici - Udvaros Dorottya, Siménfalvy Ágota

Torma Gedeon, igazgató - Balikó Tamás, Jantyik Csaba

Kőnig tanár úr - Csonka András, Magócs Ottó

Zsuzsanna testvér - Nádasi Veronika, Füredi Nikolett

Kalmár tanár úr, osztályfőnök - Homonnay Zsolt, Imre Sebastian Zsolt

Kis Mari - Szendy Szilvi, Ábrahám Gabriella

Torma Piroska - Peller Anna, Molnár Andrea

Bánki Anna - Kékkovács Mara, Prescsák Zita

Kuncz Feri - Mészáros Árpád Zsolt, Bálint Ádám

Gigus tanárnő, francia - Náray Erika, Sz. Nagy Ildikó

Truth tanárnő, testnevelés - Felföldi Anikó, Sz. Nagy Ildikó

Hajdú tanárnő, ének - Nagy Anikó, Sz. Nagy Ildikó

Mráz úr, az üveges - Csuha Lajos

Mimó néni - Kovács Zsuzsa, Dénes Judit

Róza néni, Horn Mici szolgálója - Kovács Zsuzsa, Dénes Judit

Erzsébet testvér - Papadimitriu Athina, Tucsek Edit

Suba, a Pedellus - Dézsy Szabó Gábor

Bánkiné - Papadimitriu Athina, Mirtse Réka, Tucsek Edit

Botosné - Arányi Adrienn

Díszlettervező: Túri Erzsébet

Jelmeztervező: Velich Rita

Dramaturg: Kerényi Miklós Gábor

Zenei vezető: Silló István

Hang: Pejtsik Péter

Zenei munkatárs: Déri Judit, Tóth Éva, Axmann Péter, Bíró Péter, Gyimesi Bence, Mihalics János, Sági Balázs

Karigazgató: Kéringer László

Koreográfus: Lőcsei Jenő

Koreográfus-asszisztens: Mirtse Réka

Rendezőasszisztens: Angyal Márta

Vezényel: Silló István, Stauróczky Balázs

Szöveg: Somogyi Szilárd

Dalszöveg szerző: Miklós Tibor

Zeneszerző: Kocsák Tibor

Rendező: Somogyi Szilárd

Előadások:

A Csárdáskirálynő minden operettek legklasszikusabbja. Egy magyar zenés színháznak kötelessége, hogy állandóan műsorán tartsa ezt a remekművet. Különösen akkor, ha ezt úgy teljesítheti, hogy pazar előadást kínál nézőinek.

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a föld valamelyik pontján föl ne csendülne - filmen, tévében, vagy rádióban -a Csárdáskirálynő valamelyik népszerű melódiája. Kálmán Imrének ezt a művét az Első Világháború alatt 1915-ben mutatták be Bécsben és 1916 novemberében került magyar színpadra. A darab hamarosan világsikert aratott, játszották Stockholmtól egészen az Egyesült Államokig. (Külön érdekesség,hogy a Világháború alatt még az Ausztriával ellenséges országokban is fantasztikus szériákat futott be!) A történet egy reménytelen... de mivel operettről van szó, reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum csillagáért,de arisztokrata családja - természetesen - ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. Netán házasságot.Edvin szülei mindent elkövetnek,hogy fiúkat visszacsalják Bécsbe,hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául. A cselekményt a kedves,bolondos Bóni gróf, (aki sok más orfeumi dáma mellett Szilviába is szerelmes) és Feri bácsi, az orfeum törzsvendége bonyolítják. Utóbbi minden igyekezetével azon van, hogy összehozza Szilviát Edvinnel, s ennek érdekében egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni. A szenzációs,igen érdekes zenéről a korabeli kritikusok így írtak: "Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak"...

Szereposztás
Vereckey Szilvia, sanzonett - Fischl Mónika, Lukács Anita, Kalocsai Zsuzsa, Bucsi Annamária
Edvin herceg - Vadász Zsolt, Vadász Dániel
Stázi grófnő - Kékkovács Mara, Szendy Szilvi, Bódi Barbara
Kaucsiánó Bonifác gróf - Peller Károly, Szabó Dávid, Kerényi Miklós Máté
Feri bácsi - Földes Tamás, Petridisz Hrisztosz
Miska, főpincér - Faragó András, Konkoly Balázs
Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege - Marik Péter, Jantyik Csaba
Anhilte, a herceg felesége - Kállay Bori
Schulteis Arnold - György Rózsa Sándor, Bálint Ádám
Rohnsdorf, ezredes - Dézsy Szabó Gábor, Péter Richárd
Kiss, közjegyző - Szegedi Andor

Díszlet: Gyarmathy Ágnes
Jelmez: Kemenes Fanni
Koreográfus: Gesler György
Koreográfus-asszisztens: Pattantyús Anikó
Zenei vezető: Makláry László
Dramaturg: Kállai István
Játékmester: Somogyi Szilárd, Bori Tamás
Rendezőasszisztens: Lázár Katalin

Zeneszerző: Kálmán Imre
Szövegíró: Jenbach Béla, Leo Stein
Vezényel: Makláry László, Silló István
Karmester: Rácz Márton
Karigazgató: Kéringer László
Rendező: Kerényi Miklós Gábor

operett 2 részben, 175 perc

Előadások:

Előadások: